Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tere-fere Klub

Kedves Látogató!

 

Üdv a klubban!

Ez itt egy virágos rét. Köszönöm ha vigyázol rá. Köszönöm, ha tiszteletben tartod a határait, és szeretettel, tisztelettel sétálsz rajta, nem sértve meg senkit. Ápold, locsolgasd és gondozd ezt a kertet, hogy mindig jó legyen ide betérni. A hozzászólások felületén beszélgethetsz, megoszthatod a napi gondolataidat, ami éppen foglalkoztat, linkeket helyezhetsz el, olvasni, hallgatni vagy nézni való videókat, oldalakat ajánlhatsz itt. Légy Te is a kertészünk!

 

(A meglévő értékek védelmében az oldal szellemiségét sértő hozzászólásokat minden előzetes bejelentés nélkül törölni, illetve az ilyen feladók hozzászólási lehetőségeit blokkolni fogom. - V.Ildikó)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

érdemes átolvasni

(ritus, 2013.06.18 13:32)

http://antalvali.com/hirek/a-spiritualis-uton-terjedo-betegsegek-tizes-listaja.html

a nap gondolata

(Ildikó, 2013.06.15 08:59)

Amint képes vagy az elengedésre, végre először megtörténik veled az élet. Feleslegesen iparkodsz, hogy elérj valamit: valójában éppen az elérésért tett erőfeszí...tés jelenti az akadályt.


Az élet megtörténik – nem lehet elérni. Minél jobban törekszel rá, annál kevésbé részesülsz belőle. Nem kell elmenni hozzá; saját maga jön el. Mindössze a fogékonyság, a nyitottság totális állapota szükséges hozzá. Az élet vendéglátójává kell lenned. Az életet nem kell kergetni. A kergetésben rejlik a boldogtalanság; minél jobban kergeted, annál távolabb kerül tőled.

És az élet mindent magában foglal. Magában foglalja Istent, magában foglalja az üdvösséget, magában foglalja az áldásokat, magában foglalja a szépséget, a jót, az igazságot, vagy nevezd, ahogyan akarod – mindent magában foglal; nincs semmi az életen kívül. Az élet a létezés teljességének a neve.

Meg kell tanulnod türelmesen ellazulni, és akkor megtörténik a csodák csodája: egy nap, amikor igazán ellazult vagy, valami hirtelen megváltozik. Eltűnik egy függöny, és meglátod a dolgokat igazi valójukban. Ha a szemed túlságosan tele van vággyal, elvárással, sóvárgással, akkor nem látja az igazságot. A tekintetet elfedi a vágy pora. Minden keresés hiábavaló. A keresés az elme mellékterméke. A nem-keresés állapotában lenni az átalakulás nagy pillanata.

Minden meditáció csupán előkészület arra a pillanatra. Azok nem valódi meditációk, csak előkészületek, hogy egy nap képes legyél egyszerűen csak ülni, nem tenni semmit, nem vágyni semmire.

Osho

Jó ha ez aszünkbe jut, mert szinte minden reakciónkra igaz:

(Ildikó, 2013.06.07 19:11)

Az alábbi idézet nem válasz semmire, és senkinek, csak éppen találtam, és mivel már én is tapasztaltam, hyog így van, hát beidézem eredetiben (mert véletlenek azért még mindig nincsenek, az sem az, hogy éppen ezt találtam::)))) :

"A dolgokról elsősorban az jut eszünkbe, amit tanultunk, hallottunk róluk. Kiskorunktól kezdve - neveltetésünk, iskoláztatásunk révén - kész ítéletek rendszerét sajátítjuk el, amelyek végül már szinte zárt burokként vesznek körül minket. Ezért a legritkább esetben éljük meg a dolgokat, az eseményeket a maguk tiszta valóságában." Popper Péter

:)

(Ritus, 2013.06.07 17:12)

http://csillagmag.hu/csillaguzenetek/fuggosegek-feltarasa/

"S hogy Te mennyire vagy hajlandó szembenézni saját magaddal, az egyedül Tőled függ, akár bolygók potyognak az égből, ha Te nem kívánod meghallani, megélni a jelent, akkor a világ legmegváltóbb konstellációja állhat az égen, lemaradsz önmagadról. De nézzük mit tartogat, mit üzen nekünk ez a kapcsolat?"

szerintem....

(Ritus, 2013.06.07 16:09)

pedig arról van szó, hogy a tükörben ránk leselkedő másik ember, egy olyan részünket mutatja meg, amit nem szívesen látunk magunkban. -erről Te is szóltál- A vitáink során éppen arra jöttem rá, hogy tk. én úgy reagálok egy közeli ismerősömre ahogyan Te énrám :D
De, amit írtam lentebb éppen arról szólt, hogy olyan tanácsod fogadtam meg -ok, tudom az én hibám, minek hallgatok rád- amit Te személy szerint -mint utólag kiderült számomra- nem próbáltál, csak úgy gondoltad "jó lehet". Na így nem szabad semmit sem tenni...max tedd hozzá: "ha gondolod próbáld meg".
Csak ennyit kéne megérteni. És itt nem álpróféták meg hamis tanítók vannak, hanem életútjukon bukdácsoló emberek, akik időnként szólnak egyet...kettőt...
kód: uf2Ri....:D

Re: szerintem....

(Ritus, 2013.06.07 16:11)

A vitáink során éppen arra jöttem rá, hogy tk. én úgy reagálok egy közeli ismerősömre ahogyan Te énrám :D

És ez jó, hogy észrevettem, hogy hogyan van abban a bizonyos kapcsolatban, mert MEGÉRTETTEM A MÁSIKAT, úgyhogy köszi :)

tanítani

(Ildikó, 2013.06.06 19:14)

Igen, persze, hogy értelek Magdi, sőt egyet is értek, csak tovább űztem-fűztem, és most is arra készülök.:))
Szóval egyfelöl vannak a hamis próféták, álpróféták, akik teljesen téveszméket tanítanak saját kútfőből, a saját egójukat is belekeverve. Na ezekből ugye nem kérünk. Itt maga a tanítás téves.
Aztán vannak az olyan mondjuk magamfajta lelkesedők, akik bár éppúgy tanulók, mint akiket tanít, de azért amit tanít, annak alapja is van, támaszkodik nagy tanítókra, akik maguk viszont már hitelesek is voltak (Jézus, Buddha)
Apropó! Tulajdonképpen oda kellene eljutnunk logikailag, hogy azt kell először megnézni, hogy a tanítás igaz-e, honnan származik. Ha hiteles forrásból (Jézustól, Buddhától...), akkor nincs miért számon kérni a tanítót, ő csak hirdeti az igét, mert feladatának tekinti. - De a nem tudom honnan jött és kicsoda tanításait, aminek nincs ilyen hiteles forrása vagy alapja, csak állítja magáról, hoyg az övé az aztán az, na ezzel kell vigyázni.

Nekem azért tetszett a spiritualitás 10 buktatója, mert sokan esnek ezekbe a csapdákba. Szerintem még én is "kipróbáltam" egyet-kettőt ezek közül. :(( Kérdés, hogy az ember elég éber-e ahhoz, hogy ezt önmagán észrevegye, vagy sem. Ez pedig mindig az önmagunkhoz való őszinteségen múlik.

És még eszembe jutott valami.
Amikor valakit azzal vádolunk meg, hogy bort iszik és vizet prédikál, akkor valójában az történik, hogy önmagunkról tereljük el a figyelmet. Nem önmagunkkal foglalkozunk, hanem egy másik emberrel. Ez jó menekülő út önmagunk lelkiismerete elöl. (Minden bírálat és ítélkezés innen fakad.) A másik embert bíráljuk, ahelyett, hogy azt néznénk meg, mi magunk hogyan is állunk ezzel. Ítélet helyett én először szeretek magamba nézni, hogy én hogyan csinálom. (Naná, hogy elbukom én is időnként.) Na de a lényeg az, hogy mindig tudjunk önvizsgálatot tartani. Mert nem győzőm hangsúlyozni, hogy önmagunkkal őszintének lenni néha nagyon tud fájni, viszont senki nem tud róla, csak mi magunk. És addig jó, amíg csak mi tudunk róla. Legalábbis az egónknak.:))

És ami igaz, igaz, az idézetek nagyon fontosak, ha igazak, de még jobbak a saját megélések, tanúságtevések, hogy lám velem ez történt, így csináltam. De hát ezt még mindig alig merik vállalni az emberek. Hogy miért??? Nem tudom. Félnek megnyílni. Bezárkóznak a maguk világába. Úgy gondolják az a biztonságos, nem érheti őket semmilyen vád. Mert az őszinteség vezsélyes terep. Minden kiderülhet, az is amit nem akarunk nagydobra verni. Hát igen. Aki nyílt kártyákkal mer játszani, azt érheti minden: hideg és meleg is. De az életet biztosan jobban élvezi, és mindenképpen tisztább is az élete!

.

(Magdi, 2013.06.06 14:54)

Írom, mondom, tovább adom de én magam pont az ellenkezője szerint élek? Milyen irányban is fejlődök akkor?
Ha ilyet tapasztalsz mi a megfelelő? Továbbra is csendes szemlélőnek maradni (esetleg magamban puffogni rajta egy kicsit, hiszen mivel én sem vagyok tökéletes, esetenként kijövök a sodromból) vagy megszólalni, hogy figyelj már... Na én a középutat keresve próbáltam megoldást találni, így születtek a sorok.
Hogy sikerült-e megtalálnom a középutat vagy sikerült-e célba találni? Még nem tudom. :)

Tanít vagy csak képzeli magáról?

(Magdi, 2013.06.06 14:30)

Senki nem mondta, hogy nem szabad idézni semmit ill. senkit.
Az a pár sorban összesűrített gondolat nem új keletű tapasztalat és szerintem Te is érted (éled) a lényegét Ildikó. :)
Valami hasonló, mint a "bort iszik és vizet prédikál".
Igen, valóban itt és most egyikünk sem Jézus vagy Buddha. De sok az álpróféta, álszent, képmutató, nagy tudású, mindenben profi... És csak szaporodni látszanak egyenlőre. Pont ma mondta nekem valaki, hogy "...meg lett mondva, először az álpróféták jönnek el".
De nem is szeretnék velük mélyebben foglalkozni, rájuk több energiát pazarolni, mert a mérlegnek nem azt az oldalát szükséges erősíteni.
Annak a pár sornak a megszületését pedig egy utolsó csepp a pohárban esete hozta létre.

tanítani vagy sem

(Ildikó, 2013.06.06 11:12)

Napok vagy talán hetek és hónapok óta gondolkodom azon, hogy valóban csak azt mondhatom-e el, amit én magam már élek? Kétségtelen, hogy a hiteles tanítónál nincs jobb, de akkor egy kezemen meg tudnám számolni, hogy az emberiség történelmében hányan voltak hitelesek. Ilyen alapon nem terjedne semmilyen eszme, semmilyen gondolat, ha mondjuk csak Jézus (vagy Buddha) taníthatna. Nincsenek földi létben velünk, csak a szavaik maradtak, és olyan emberek, akik próbálják őket követni. És akik próbáják őket követni, a tanításaikat is igyekeznek továbbadni, hogy minél szélesebb körben terjedhessen, minél töben tudják magukévá tenni.- Amikor továbbadunk egy tudást, (tanítást), az nekünk is szól, akik továbbadjuk. Így lenne legalábbis korrekt, hogy magunkra nézve is tanulandónak fogjuk fel. De miért ne idézhetnék valakit, miért ne fejtegethetném amit már tudok, ha egyszer az igaz? Csak mert én még nem tudom azt megtenni mindenkor? Ki a tökéletes közülünk? - A törekvések a fontosak. Magam is arra törekszem, hogy csiszoljam , finomítsam magam, a visszajelzések alapján. De ez egy élet munkája! Menet közben meg még meg sem szólalhatok? - Ezen gondolkozom. Mert még nem vagyok hiteles minden tekintetben. - De ha soha senki nem tanított volna engem sem, aki szintén nem hiteles, akkor még itt sme tartanék. Az információ áramoltatása nagyon fontos. Megosztani azt, ami nekünk bevált, működik és jó, amit igaznak hiszünk, amiben ninni tudunk. Enélkül semmi nem terjed, nem javul, mert esélyt sem adunk neki, hanem önző módon megtartjuk magunknak a megszerzett informácót.
Tényleg nem szabad semmit idézni? Tényleg nem szabad megosztani a tudást?

A spirituális betegségekhez

(Magdi, 2013.06.06 09:09)

Furcsa ezt így, az egyes pontokat nevesítve látni. :) De sajnos nem valótlan az összegzés.
Én még mindig nem értem miért nem lehet egyszerűen csak úgy EMBERI módon élnünk az életünket itt a Földön békességben együtt nem pedig elkülönülten, megkülönböztetve egymást egy csomó szempont alapján. Mert mára már sajnos a spiritualitás is egy megkülönböztetésre alkalmas szemponttá vált és a versenyhelyzet ezen a téren is erősen érzékelhető.
Járhat valaki akármennyi tanfolyamra (örüljön, mert az azt jelenti jól áll anyagilag), olvashat akármennyi tanító szándékkal íródott könyvet ha nem a szívét érintik meg a hallottak és olvasottak hanem az egóját, egy lépést sem tett a fejlődése érdekében. Nekem most itt megint csak az elmúlt napokban megfogalmazódott gondolatom jut eszembe:

Attól, mert megosztod másokkal a bölcsek és tanítók igaz mondásait, még nem lesz önmagadra nézve is igaz, nem fog változni benned és körülötted semmi. Majd ha hétköznapi cselekedeteidben is megmutatkozik az igaz bölcsek tanítása, akkor és csakis akkor lesz hiteles a Te részedről. Addig csak üres szavak és mondatok.

A spirituális úton terjedő betegségek tízes listája

(Ildikó, 2013.06.05 14:55)

A spirituális úton terjedő betegségek tízes listája
Írta: hello inside
2013. február 10. vasárnap 11:03

1.Instant spiritualitás: egy olyan kultúrában, amely a sebességet, az egyszerre több dolog párhuzamos végzését és az azonnali eredményeket értékeli, ott a spiritualitás is nagy eséllyel instant spiritualitássá válik. Ez nem más, mint egy kollektív elképzelés arról, hogy az emberi létből adódó szenvedésektől könnyen és gyorsan meg lehet szabadulni. Egy dologban biztosak lehetünk: a spirituális átalakulás soha nem megy gyorsan.


2.Hamis spiritualitás: úgy viselkedni, beszélni, öltözködni, mint amilyennek egy spirituális embert elképzelünk. A spiritualitás ilyen imitálásának annyi köze van a valódi spiritualitáshoz, mint egy leopárd mintás anyagnak az eredeti leopárdbőrhöz.




3.Zavart motiváció: bár a növekedésre való vágyunk tiszta és igaz, gyakran keverednek hozzá olyan szükségletek, mint a szeretet, a valahova tartozás, a belső üresség kitöltése iránti vágy, az az elképzelés, hogy egy spirituális ösvényt követve megszabadulunk a szenvedéseinktől, valamint az a törekvés, hogy különlegesebbek, jobbak, sőt kiválasztottak legyünk.


4.Azonosulás a spirituális élménnyel: az ego spirituális élményekkel azonosítja magát, és azt hisszük, mi magunk vagyunk az a dolog, amivel az élmény során találkoztunk. A legtöbb esetben ez az állapot nem tart örökké, de hosszúra nyúlhat a magukat megvilágosodottnak tartó és/vagy spirituális tanítóként működő embereknél.


5.A spiritualizált ego: akkor alakul ki, amikor egy erős egóval bíró ember személyiségét a spirituális eszmék és fogalmak megtámogatják, így tovább erősítve az egoját. Az eredmény ilyenkor egy „golyóálló” személyiségszerkezet, ugyanis amikor az ego spiritualizálódik, elvágjuk magunkat minden új behatástól, segítségtől, építő visszajelzéstől. Megközelíthetetlenné válunk, elzárva ezzel magunkat a spirituális növekedéstől – mindezt persze a spiritualitás nevében.


6.Önjelölt spirituális tanítók tömegei: manapság számos felkapott spirituális iskola működik, és ontják a magukat megvilágosodott mesternek gondoló embereket, akiknek a valós tudatszintje messze elmarad ettől. Úgy működik ez, mint egy spirituális futószalag: gyere, vedd át a tüzet, érezd meg te is, és bumm, megvilágosodtál, mostantól te is képes vagy hasonló módon megvilágosítani másokat. A probléma nem a tanításokkal van, hanem azzal, hogy ezek a tanítók spirituális mesternek adják el magukat.


7.Spirituális gőg: akkor következik be, amikor egy gyakorló több éves kemény munka eredményeként elérkezik a bölcsesség egy bizonyos szintjére, és ezt az eredményt a további tapasztalatoktól való elzárkózásra használja. A spirituális felsőbbrendűség érzése szintén egy fajtája a spirituális úton terjedő betegségeknek, és úgy nyilvánul meg, hogy jobbnak, bölcsebbnek tartjuk magunkat másoknál, mert mi spirituálisak vagyunk.


8.Csoportszellem, más néven ashram betegség: egy spirituális közösség normákat alakít ki a megfelelő gondolkodásról, beszédről, öltözködésről. Azok a személyek és közösségek, akiket megfertőzött a csoportszellem, elutasítják azokat az embereket, attitűdöket és helyzeteket, amelyek nem felelnek meg a csoport íratlan szabályainak.


9.Kiválasztottság érzés: annak a hite, hogy a mi csoportunk spirituálisan fejlettebb, emelkedettebb, közelebb van az Igazsághoz – magyarul jobb, mint a többi csoport. (És ez nem csak a zsidókra érvényes.) Nagy különbség van aközött, amikor valaki megtalálja a maga számára leginkább megfelelő utat, tanítót, közösséget, vagy megtalálja az Egyetlen Igaz Utat.


10.A halálos vírus: „én már megérkeztem”. Ez a betegség olyan súlyos, hogy végzetes lehet a spirituális fejlődésünkre nézve. Annak a hite, hogy mi már elérkeztünk a spirituális utunk végcéljához. Amint ez a hit beeszi magát az elménkbe, a fejlődésünk véget ér.

napi gondolat

(ILdikó, 2013.04.25 08:27)

a feltétel nélküli gazdagság - amit sokan el sem tudnak képzelni...:

"Az anyagi bőség a Jólétnek csupán egy kis része. Jólétben élsz akkor is amikor: jól érzed magad; boldog vagy; lelki békét érzel; örülsz; hálás vagy; nevetsz; egészséges vagy; inspiráció áramlik rajtad keresztül; kreatív vagy; örömmel éled az életed; élvezed az életed; magabiztos vagy; értékesnek érzed magad; szeretetteljes emberi kapcsolataid vannak; szeretsz; könnyednek és energikusnak érzed magad; teljes szívvel megéled a jelen pillanatot; sokat viccelődsz; benne vagy az áramlásban; bízol abban és tudod, hogy minden a javadat szolgálja...
... és mennyire vicces arra rájönni, hogy az emberek az anyagi bőséget azért akarják, hogy a fentieket mind megtapasztalhassák és sokan nem veszik észre, hogy ha rögtön ezeket az érzéseket akarnák előbb megtapasztalni, az anyagi bőség is életük része lenne..."

- Abraham-Hicks

Re: napi gondolat

(Kerion, 2013.05.06 18:48)

Kedves Ildikó, ne haragudj hogy beleszólok ebbe az idézetbe - de muszáj. Vigyázni kell, mert az "anyagi bőség" nem része/szere a JÓ LÉT-nek. Hanem egyenesen annak a hátráltatója, megakadályozója - maga a ROSSZ LÉT. Tehát ha "véletlenül" anyagi bőségben vagyunk attól sürgősen meg kell szabadulnunk - pláne ha tovább akarunk lépni, ha egyáltalán át akarjuk vészelni a korszakváltást. Csak az éppen szükséges "anyagi" a megengedhető - különösen MOST.
Egyébként maga az érvelés is hamis. Mert mi van például a "házelnök" Kövér László esetében, akinek 2 481 000 ft a havi jövedelme ami ugye a biztos anyagi bőség csalhatatlan jele. Az idézet szerint K.L. tehát benne van az "áramlásban" /ez mondjuk igaz/, magabiztos, értékes, könnyed, vicces, békés, boldog, kreatív, energikus, tele szeretetteljes emberi kapcsolatokkal és szeretettel mások iránt. Ezért is van "anyagi bőségben" - mert az ilyen jóságos embernek az jár. Itt - megfordítva a dolgot - máris érezni hogy valami nagyon nem stimmel. Vagyis akinek csak 50-ednyi havi jövedelme van - az meg ezek szerint "jogosan hülye". Na ne már - éppen hogy az az "okos", mert az megy az Aranykorba. Hiszen EGY olyan "sEnki" aki már felülemelkedett mindenfajta hívságon. Az övé tehát nem a fenti hamis ál-jóság és ál-szeretet meg hasonlók, hanem már a valódi jóság és szeretet - az egyenesen a "mennybe vivő". A még mindig álságosan "gazdag" meg csak próbálkozzon a tű fokán való "anyagias" átbújással: nem fog menni neki - önmagának köszönhetően.

Re: Re: napi gondolat

(Ildikó, 2013.05.07 08:07)

Szia Kerion! - Nem értek egyet az okfejtéseddel, amiből valami furcsa szélsőségesség jön át. - Meg kell tudni különböztetni minimum 3 fajta anyagi bőséget. Az 1. az ,amiért tudatosan harcolva, görcsölve "megdolgozunk", pusztán a birtoklásért, a pénzügyi hatalomért, vagy kapzsiságból, ...stb. - A 2. eset az, amikor az anyagi bőségbe mondjuk beleszületik valaki, örököl, vagy éppen jól spórol, jól gazdálkodik azzal amije van, de ennek nem a maga gyarapodása a célja, hanem a jó hasznosítás. Én ide sorolom azt a fajta gazdagságot is, ami adományozásra, adakozásra is késztet embereket. A minap épp a FB-on találtam egy körkérdést, ami egy részben erre vonatkozott, és sokan válaszoltak úgy, hogy azért szeretnének gazdagok lenni, hogy azt szétoszthassák. - A 3. gazdagság pedig az, amikor éppen elég amim van, vagyis fedél van a fejem fölött, ennivaló, ruha, és mindenből éppen megfelelő, nem luxus, hanem ami éppen elég. Ez a fajta gazdagság persze elsősorban a gondolkodásunk gazdagságából adódik, amikor belátom, hogy nincs szükségem többre, mert nem a mégtöbb tesz boldoggá.
A boldogságnak természetesen nem feltétele a szegénység, de a gazdagság sem. Véleményem szerint legalább akkora feladat a gazdagnak szétosztania amije van, mint amilyen nagy feladata a szegénynek nem vágyni mindig a még többre, és beosztania amije van.
Ha én arra születtem, hogy azt tanuljam meg, hogy milyen szegénynek lenni, akkor eszerint leszek számonkérve, ha pedig azzal a feladattal jöttem e világra, mint Assissi Szt.Ferenc (kő gazdag családban született), hogy osszam szét mindenemet, amim van, akor pedig azzal kell elszámolnom.
Ne ítélj Kerion senkit el, kölnösen ne személyeskedve , ha pénze van, mert nem tudhatod, milyen feladata van, és azt hogyan teljesíti. És ha esetleg Neked meg kevés volna, az se nem dicsőség, és nem is szégyen, de nem is ok arra, hogy az ellenpólust irigykedve kipletykáljuk.
Az eredeti gondolat pedig arról szól inkább, hogy akinek belső békéje van, az automatikusan megkapja mindazt,amire szüksége van. Biblikusan fogalmazva: Isten mindenkiről gondoskodik, aki benne bízik.
És maradva kicsit a Bibliánál, abban számtalan király és dúsgazdag emberről is szó van, akik Istenhívő és igaz hitű emberek voltak, és gazdagságukkal nem éltek vissza...hanem azt jóra fordították. A gazdagság önmagában nem káros. A mindenkori felahsználástól, a hozzá tapadó lelkülettől függ az értéke.
A gazdagodás vagy karrierizmus rossz oldaláról éppen tegnap néztem egy fllmet, mindjárt belinkelem. De márs mondom, ez csupán az egyik oldala a gazdagságnak, és sajnos, a tapazstalat az, hogy a gazdagok 95%-a nem tudja jóra használni a gazdagságát. De lehetne. Vagyis nem a pénz büdös, hanem az emberi gondolkodás.

Re: Re: Re: napi gondolat

(Kerion, 2013.05.07 19:42)

Kedves Ildikó, sajnálom hogy mellébeszélsz és éppen Te ítélsz meg engem. Az igazság sokszor tényleg valóban "szélsőséges" a ma úgymond "kiválasztottai" számára. És ami fontos nem éppen Hollywood és Abraham Hicks a letéteményesei az igaz szónak - hanem a magyar lélek-minőségű ember. Tehát nem importálni kell a "tutit" - amikor az itt hever a lábunk előtt. Egyébként az igaz tényközlés az nem megítélés. Még akkor sem ha személyre szóló. Például Csányi Sándor OTP vezér reklámfilmes adakozása is nyilvános. Hogy 8 év alatt 3 milliárdot adott szegény sorsú gyermekek iskoláztatására. Ami után 138 milliárd helyett most "csak" 135 milliárdja maradt. Amire nyilván mindre szüksége van - lelke rajta. A mostani anyagi gazdagságban és szegénységben való lét cseppet sem véletlen. Ez is egy vízválasztó, korszakváltáskori szét/h/választása az embereknek. Abból a célból hogy ki hova megy, illetve kinek kell még karmikus leckéket vennie és kinek nem. Hogy ki marad a KÖRön belül és ki lép azon túl - amint az IdőKígyó a "farkába harapott".

Re: Re: Re: Re: napi gondolat

(Ildikó, 2013.05.08 08:18)

Nézd Kerion, én mindenre és mindenkire nyitott vagyok. Senki nem tökéletes, de nincs olyan ember sem, aki ne tudna az életről valami nagy titkot, tartozzon bárhová is, legyen akármilyen is egyéb területeken. Mindenkinek van egy angyali és egy örgödi része, én szeretem az angyalit meglátni, ahoygan a Jóisten is ezt próbálja bennünk erősíteni. - De ami nagyon fontos: én nem más emberek viselt dolgaival törődöm, hanem magammal elsősorban. Mi értelme másokról véleményt mondani, vagy kibeszélni, ha önmagunkba sosem nézünk? Mindenki a saját háza táján söpörjön - tartja a közmondás is.
Amikor azt mondom, hoyg nem érdekelnek a politikusok, az nem azt jelenti, hogy nem akarok tudni a gonoszságról, hanem azt, amit a Biblia is ír Jób könyvében: "Az Isten nem törődik a gonoszok terveivel." A javíthatatlanokról hiába beszélünk, ők javíthatatlanok maradnak. Kár az időt és energiát pazarolni rá, hogy az általuk bennem okozott esetleges szorongásról, dühről már ne is beszéljünk, amivel magamnak ártok, ha szapulom őket, számon tartom őket, egyáltalán a legkisebb mértékben is foglalkozom a gonoszságaikkal. A gonoszságon elmélkedni maga is gonoszság, az embert kifejezetten enerválja (energiáját leszívja). Ez ugye nem célunk. Az egyéni felemelkedés ugyanis a kulcsa mindennek. Ha én emelkedett tudok maradni, akkor a környezetem is érezni fogja, és sok kis egyéni emelkedés teszi a kisebb majd a nagyobb közösséget is emelkedetté.
Én azt tűztem ki célul, mégha nem is vagyok ebben tökéletes, hogy emelkedni tudjak, meg tudjak maradni a jó közérzetemben, Isten bizalmában és szeretetében. És ebbe nem fér bele mások kibeszélése, de belefér az, hogy az ilyen gonosz emberekért is imádkozzam. Ha szeretettel tudok rájuk gondolni, mint akik azt a rossz példát mutatják a világnak, amit nem szabadna megélni, akkor le kell vonnom a tanulságot, miszerint ők is tanítanak másokat. És ez a dolgoknak egy másik megközelítése. Valahogyan szebb, mint a puszta kritizálás, közszemlére tevés, hogy lám itt egy gonosz.
A minap volt a FB-on egy rövid írás, ami arról szólt, hoyg létezik egy népcsoport, ahol ha valakit rajtakapnak a bűnösségén, akkor kiállítják középre , és elkezdik sorolni a jó tulajdonságait. Nem megbüntetik, nem elítélik még jobban, hanem kihúzzák őt a negatív energiákból, megerősítik abban, hogy ő igenis jó ember. Imádkoznak érte, ha szabad ezt a hasonlatot mondani ide is.
Ideje személetet váltani!

Re: Re: Re: Re: Re: napi gondolat

(Ritus, 2013.06.03 16:37)

Bocsáss meg Ildikó, de neked sem erősséged a másik kihúzása...és az elfogadás sem..... csak emlékeztetnélek, hogy olyanról szónokolj, amit valóban teszel is, ne csak arról amit max. elképzelsz!

Köszi!
Rita
Jó a kód: 6urni :D

Mától új időszámítás kezdődik!!

(News, 2013.05.27 14:45)

Hosg mit is kell tennünk augusztusig sűrgősen!! Dr. Halász J.-összefoglalója !!

http://www.youtube.com/watch?v=m5tjeRm9UEE&feature=youtu.be

Kinek mit jelent?

(Ildikó, 2013.05.20 09:54)

A Biblia önmagában is a legek könyve. A Bibliából eddig közel 6 milliárd példányt adtak el, több, mint 2500 nyelvre fordították le egy-egy fejezetét, több, mint 500 nyelvre a teljes Bibliát. A Biblia szó az ógörög biblion (könyv) többes száma, amely nem a mai értelemben vett fűzött, gerinccel rendelkező könyvet jelentette, hanem azt a papirusz tekercset, amelyet az ókorban íráshoz használ...tak. A keresztények a Kr. u. 2. századtól kezdték ezt a nevet a Bibliára alkalmazni: e gesztus azt fejezi ki, hogy maga a Biblia csak azok számára szent irat, akik hisznek abban, hogy minden szava, mondata Istentől ihletett. Azok számára, akik megkérdőjelezik a Biblia szent voltát, az írás nem más, mint könyv, amelyben régi történeteket örökítettek meg az utókornak.
„Az ég és föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el” (Mát.24.35)
A könyvnyomtatás feltalálásakor az egyik első könyv, ami kijött a sajtó alól, a Biblia volt.
Mindmáig a világ bestseller listájának élén áll. Egy ismeretlen szerző azt írta róla: „Benne van Isten értelme, az ember állapota, az üdvösség útja, a bűnösök sorsa, a hívők boldogsága. Irányt mutató fény, tápláló étel és igazi vigasztalás. Utazóknak térkép, pilótáknak iránytű, katonáknak fegyver, sportolóknak versenystratégia. Hihetetlen gazdagság bányája és valódi öröm forrása. Tanításai szentek, szabályai érvényesek, történetei igazak, döntései megingathatatlanok. Fő témája Krisztus, fő célja a te javad, vége pedig Isten dicsősége. Olvasd, hogy bölcs légy, hidd, hogy biztonságban légy, gyakorold, hogy lelkileg egészséges légy! Olvasd lassan, olvasd gyakran, olvasd imádsággal! Engedd, hogy megtöltse emlékezetedet, uralja szívedet, irányítsa lépteidet! Egész életedre kaptad, nyitva fog állni a végső ítéletkor, és örökre emlékezetedben marad. Olvasása a legnagyobb felelősség, jutalmazza a kemény munkát, megítéli azokat, akik szent tartalmát lekicsinylik vagy gúnyolják.” A Biblia „az Úr beszéde”, mely „megmarad örökké” (1Péter 1:25). A legtöbben tiszteljük a Szentírást, a gond csak az, hogy nem olvassuk naponta, és nem ültetjük át a gyakorlatba! Miután egy különböző bibliafordításokról szóló beszélgetést végighallgatott, egy ember megjegyezte: „én jobban szeretem édesanyám fordítását, mert ő a mindennapi életre fordította le.”


« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35

Következő »