Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pszichológiai éhség

2012.07.10

Pszichológiai éhség

 

A fogyókúrázók, azaz a túlsúllyal küszködők valószínűleg nagyon pontosan ismerik azt a jelenséget, amikor az evést nem valódi éhségérzet, hanem egy „enni kéne valamit”-szerű kívánósság indítja útjára. Nem a gyomrunk korog, nem akar ki sem lyukadni, csupán az ízlelőbimbóink jeleznek éhséget. Ilyenkor nagyon sokan nem vagyunk tisztában azzal, hogy ezt a kívánósságot mi váltja ki belőlünk valójában. Mi lappang ott a mélyben, milyen lelki tényező, milyen éhség az az éhség, amire valójában nem a testemnek, hanem a lelkemnek van szüksége?

Az evés hatása a boldogságérzetünk szempontjából nagyon hasonló a szeretet érzésére. A jóllakottság hasonló elégedettséget idéz elő bennünk, mint amikor szeretve érezzük magunkat. Megfigyeltem, hogy szerelmes állapotban nem is kívánunk enni. A szerelem a legtöbb embert olyan lelki energiákkal látja el, hogy megszűnik a biológiai éhség is, és sokan fogyásnak indulnak, anélkül hogy éhségérzetük lenne, holott tényleg alig esznek valamit. Már amennyiben ez egy mindent elsöprő nagy szerelem, amit minden porcikánkban átélünk, átérzünk, ami teljesen elragadtat bennünket. (Csak közbevetem a kérdést: lehetséges, hogy ha a világon több lenne a szeretet, akkor kevesebb ételre lenne szükségünk?) - Logikusan következik tehát, hogy a túlevéssel szeretetéhségünket pótoljuk, és ez valójában így is van. Mert mindennek a legmélyebb mélyén a szeretetéhség áll. Szeretnénk, ha elfogadnának bennünket, ha becsülnének, tisztelnének bennünket, ha sikeresek lehetnék, mert ha sikeresek vagyunk, akkor azt gondoljuk, hogy jobban elfogadnak, jobban szeretnek majd bennünket. Dicséretre vágyunk, mert a dicséret is az elfogadás jele, és azt hisszük, hogy a dicséret is a szeretet kifejeződése. (Ez nincs mindig így sajnos.)

Egyes kutatók megkülönböztetnek többféle lelki éhséget, amit szerintük több különféle vágyunk, azaz hiányérzetünk válthat ki. Nyilvánvalóan mindegyik visszavezethető egy központi kérdésre, a szeretetéhségre, de lássuk finomabb bontásban mindezt, amihez a forrásmunkát dr.Lukács Liza Ágytól-asztaltól című könyve adta, és bővebb információkért ajánlom mindenkinek a könyvet, akit a téma bővebben érdekel.

1.       INGERÉHSÉG

Nagyon fontos, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű inger vegyen körül bennünket az élet minden területén. Ha túl monoton az értrendünk, ha nincs benne elég íz, szín, illat, az kiválthat ingeréhséget. Ehhez hozzájárulhatnak a rutinfeladatok, a folyton ismétlődő élethelyzetek is. – „A változatosság gyönyörködtet”, a gyönyör meg elégedettséget okoz, az elégedettség pedig hasonló az elfogadó szeretet érzésére.

 

2.       KAPCSOLATÉHSÉG

Alapvető vágyunk, hogy élményeken keresztül kapcsolódjunk össze emberekkel, ezek az élmények táplálják, erősítik a kapcsolatokat. Ám sokszor beszűkülnek a kapcsolatok, ha nem szánunk elég időt másokra. Kisgyermekekkel otthonlevőknél is gyakran jelentkezik, hogy a felnőtt kapcsolataik háttérbe szorulnak, a beszédtémák a gyermekgondozás területére korlátozódnak. A kapcsolatéhséggel összefüggő magányosság érzése is nagyon gyakori oka a túlevésnek. – A kapcsolódás alapvető igényünk, mert csak kapcsolatokon keresztül juthatunk elfogadáshoz, szeretethez. Továbbá szükségünk van arra az érzésre is, hogy szükség van rám, mert alapvető vágyunk a másokon való segítés is. Ha nem érzem, hogy szükség van rám, akkor céltalannak fogom érezni az életem.(lásd még 5.pont)

 

3.       ELISMERÉSÉHSÉG

Ha valaki nem kap kellő minőségű és mennyiségű pozitív visszajelzést az élete fontos területein, akkor nem fog új kihívásokat keresni, és az önbizalma is csökkeni fog. Az alacsony önértékelés az evési problémák egyik kulcspontja.

 

4.       SZEXUÁLIS ÉHSÉG

Az evési problémák jellemzően társulnak szexuális zavarokkal. Aki a testével nincs jó viszonyban, nem tudja a szexuális vágyait sem felismerni. Akinek a külső megjelenése miatt gátlásai vannak, az szégyelli a testét az intim helyzetekben is. A szexuális kielégületlenségből eredő feszültség oldására ugyancsak szolgálhat az evés, így viszont egy ördögi kör alakul ki. Az is gyakori, hogy a házastársak együtt csapnak nagy esti lakomákat szex helyett.

 

5.       STRUKTÚRÁLÁSI ÉHSÉG

Az élet rendezettsége iránti vágy alapvető, rövid- és hosszútávú terveink segítenek ebben – már ha vannak. Fontos az is, hogy jól be tudjuk osztani az időnket. A struktúrálási éhség megnyilvánulhat abban, hogy valaki állandóan halogat bizonyos teendőket, nincsenek sem rövid, sem hosszútávú tervei, emiatt viszont szorong, ami túlevéshez vezethet.

 

6.       CSELEKVÉSI ÉHSÉG

Fontos hogy a rutinszerű dolgok mellett legyenek olyan tevékenységek az életünkben, amelyeket örömmel végzünk. Lehet az a munkánk, egy hobbi, a családunk, bármi, lényeg, hogy az örömteli cselekvés legyen. Ez szükséges a feloldódáshoz, a szorongások levezetéséhez.

 

7.       PRODUKTIVITÁSI ÉHSÉG

Ez a gondoskodásról és az alkotásról szól. Sokszor a másik jóléte a produktum, az okoz örömet. Idetartozik a gyereknevelés, de akár egy kisállat tartása is, vagy a házépítés, ételkészítés és minden művészeti tevékenység is.  A létrehozás élménye a lelki egészség alapvető feltétele.

 

Kicsit egyszerűbben: legyen munkám, állandó tennivalóm, rend és biztonság az életemben, legyenek kapcsolataim és aki szeressen (az Isten mindig szeret!!), legyen változatos az életem, és az étrendem is, legyenek sikereim, el tudjam fogadni önmagam, és legyen alkotói munkám is, amiben feloldódhatok.

Itt én máris hozzátenném, hogy ha meg is találtuk a lelki éhségünk valamelyik okát, akkor rögtön tegyük fel azt a kérdést is, hogy kielégületlenségük azon a területen mennyire függött a döntéseinktől, mennyire reálisak a vágyaink, esetleg nem túlzóak-e azok másokkal szemben, nem állítottuk-e túlságosan saját magunkat a középpontba, vagy amit elvárunk másoktól, azt mi magunk meg tudnánk-e neki adni? Elvárható-e mindaz, amit elvárunk? Teljesíthető-e reálisan? Az is lehet, hogy a lelki probléma hátterében túlzott bűntudat, önostorozás áll. Ez is vizsgáljuk meg, és szabaduljunk meg a negatív érzéseinktől.

A lelki problémák orvoslásához ugyanis mélyen magunkba kell néznünk, nem félve attól, hogy bizony találunk egy kis sepregetnivalót saját házunk táján is. Ám ha sikerül azt megoldani, szinte egycsapásra megoldódik vele együtt a túlsúly kérdésünk is.

 

(V.Ildikó)